[TF] Bazaltkoponya, és a Klasszikus Olimpia

by Robi

Régen nem írtam Bazaltkoponya kalandjairól. Természetesen tervben van a folytatás, valamint néhány új projekt is körvonalazódott, hála a közösségnek. Mielőtt azonban folytatnám a törpe klasszikus kalandjait, kitérnék egy kicsit az Olimpiára. Mi is ez az Olimpia? A TF világán a kezdetek óta rendeznek éves szinten kettő nagy, és ha jól emlékszem négy mini olimpiát. Itt indulhat minden szörnyvadász, hogy kiderüljön ki is a legerősebb közülük. Ez leginkább az élen járók nagy versenye, hiszen ekkor derül ki, hogy ki a jobb „optimalizátor„, kinek a legerősebb a karaktere. Az Olimpia kezdetek óta az egyik legjobban várt esemény a játékban, ekkor megtudhatjuk, hogy a játékon belül kitalált taktikák mennyire működnek jól másokkal szemben.

Szinte már természetes, ha van egy olyan esemény, mint a klasszikus TF, hogy ennek a végén is van egy ilyen erőpróba. Ezen a megmérettetésen minden karakter részt vehet, aki a klasszikust végigjátszotta. (Elméletben szerintem a 100 forduló lejátszása nem feltétel, a 11 fordulót megélt karakterek mind elindulhatnak, azonban ennek sok értelme nem igazán van.) Én 2 karaktert vittem végig a második klasszikus TF-en, az első volt közülük Bazaltkoponya, a törpe. Később őt követte egy ember nő, Lady Nadja, aki jelentősen magasabb ívet futott be a törpéhez képest.

Ha esetleg lemaradtál volna…

Meglepő, de Bazaltkoponya kalandjait meglehetősen sokan követték, szinte nem is találkoztam olyan játékossal, aki ne olvasott volna belőle részletet, részleteket. Ha azonban te mégsem olvastad volna a törpe eddigi kalandjait, akkor az alábbi linkeken megteheted:

Ha szívesen játszanál, vagy érdeklődsz a játék iránt, abban az esetben klikk a képre:

Meghalt a király

A héten mindenkihez eljutott a hír, hogy a Yaurr Királyság uralkodója, VI. Borax király elhunyt. Temetése május 5-én várható (azóta ez megtörtént), addig is a királyság egésze mély gyászba borult. Azonban a fogadók homályos sarkaiban, és a királyság egész területén máris suttognak arról, hogy a király nem természetes halállal távozott az élők sorából. Korábban számos esetet feljegyeztek a TF történelemírói, amikor kalandozók törtek Borax király életére. Így történt ez Tsalez Lopez, vagy éppen Setét Patkány esetében is. Mindkét árnymanó azért támadt a királyra, mert nem ismerték el őt törvényes uralkodónak. Igaz, ami igaz Borax király családja nem éppen törvényes úton lépett trónra, s az azóta eltelt időben is többször lázítottak a letaszított Zaks család tagjai. Állítólag volt, akinek üzent az Intézők Roxati céhe, hogy az új királynak Zaks Boelnirt fogadják el.

Kalandozó! A saját – jól felfogott – érdekedben elfogadod Zaks Boelnirt törvényes királyodnak. Ellene nem lázadsz, nem szervezkedsz! – Az Intézők Roxati céhe.

Ez mindenképpen egy aggasztó fejlemény. Reméljük, hogy a király halálával nem szűnik meg a stabilitás a birodalomban és nem szakad több részre a trónért marakodó nemesek miatt.

Bazaltkoponya a klasszikus olimpián

Furcsa érzés volt a teleport, ami az olimpia helyszínére vezetett. Olyan volt, mintha hetekig kavarogtam volna a semmiben. Állítólag mindössze egy pillanat volt, én azonban élek a gyanúperrel, hogy nem véletlenül érzem úgy, mintha hetek teltek volna el azóta, hogy megfogtam a deus ex machinámat, s elteleportáltam a táborhelyemről. Az aréna hatalmas volt, már-már roppant törpe tárnákat idézték a méretei. Kiderült, hogy ez egy speciálisan megrendezett Olimpia, amelyre pontosan 50 kalandkereső nevezett. Voltak emberek, elfek, kobuderák, törpök.

Olimpiai aréna

Ahogy elnéztem néhány troll is akadt a jelentkezők között. Végigmértem a jelentkezőket, kinek milyen fegyvere és páncélja van. Bár előzetesen jónak ítéltem meg a kezemben lévő vasalt bunkót és harci kalapácsot, azonban a tömegben beszélgetve kiderült, hogy egy bizonyos Mallon botja tud jégcsóva varázslatot lőni az ellenfelekre, ami valljuk meg, kifejezetten jól hangzott. Nem gondoltam volna, hogy ilyen fegyvereket is lehetett szerezni.

Játékos versenyek

Mielőtt elkezdődött volna a küzdelem az olimpiai helyekért, a játékmester Krapixlon Authir bejelentette, hogy különböző játékos megmérettetésekre várja a kalandozókat, ami nem a harci ismereteket, hanem az egyéb szakértelmeket teszi próbára.

Mászás próba

Az első próba a mászás volt. Igazából nagy dolognak nem is kellett megfelelni, mindössze az volt a követelmény, hogy a jelentkező legyen képes lemászni egy mély szakadékba egyedül. Hát az azért még megy, gondoltam magamban, ha csak ennyi a feladat mi baj lehet belőle? Így hát jelentkezem.

Kiderült, hogy a feladat ennél sokkal nehezebb. Egy hegy három szakaszát kellett megmászni ahhoz, hogy valaki megnyerje ezt a versenyt. A hegy lábánál állva már elmúlt az a magabiztosság, amit a jelentkezéskor éreztem. Lehetetlen irányok, szögek, s mindezt mindenféle mászó felszerelés nélkül. Már az első szakasz is erőt próbáló volt, többször csak a szerencse mentett meg attól, hogy lezuhanjak, azonban így is felértem az első fal tetejére. A második emelkedőnél rudak közt kellett ugrálni, s még úgy éreztem, hogy ez is egészen jól ment. A harmadik etapra azonban mind az erőm, mind pedig a szerencsém elfogyott. Egy különösen nehéz résznél, ahonnan már a cél is jól látszott, eltévesztettem egy pontot, s nem bírtam magam megtartani. Leestem. Eléggé bosszús lettem, amiért nem sokkal a vége előtt estem ki. Azonban sajnos mind Ryzen, mind pedig Redneck végig tudott menni a pályán, bizonyítva, hogy a próba leküzdése nem lehetetlen. Egyikük egy Kaleq kesztyűjét, a második pedig egy tyrkiai mászógépet nyert.

A királylány megmentése
Triklem drakolder

Ez a próba úgy tűnt, hogy nem az én versenyem. Kellett rendelkezni hozzá egy jobb gyógyítással és felderítéssel, valamint alapszíntű titkosírással. Először elszomorodtam, hogy nem fordítottam kellő figyelmet a felderítésem fejlesztésére, azonban amikor megláttam, hogy egy valódi triklem drakolder ellen kell küzdeniük a versenyzőknek, már nem sajnáltam annyira, hogy nem mentem közelebb. Először a drakolder változatos módon kezdte írtani azokat, akik voltak olyan vakmerők, hogy neveztek a versenyre. Pengecsapdák, dezintegráló sugarak, tűzgolyók. Igencsak látványos show kerekedett egy egyszerű királylány-mentős feladatból. Később a túlélőknek különböző dolgokat kellett megtalálniuk, végül

a királylányt kellett megmenteniük egy koporsóból. Redneck ebben a számban is jól teljesített, ezúttal az első helyet sikerült megszereznie. A második helyen Otmar Otteron végzett. Az első helyezett Rasolphius kitűzőjével, a második helyezett egy hős lovag érdeméremmel lett gazdagabb.

Főzés

No ez a versenyszám sem érdemelt tőlem nagy figyelmet. Jómagam még a tojásból készült rántottát is képes voltam odaégetni még odahaza. Pedig állítólag az már művészet. A nagynéném szerint nálam borzalmasabb szakácsot még nem hordott a hátán a föld. Talán éppen ezért nem voltam sohasem finnyás. Azt, hogy tatumájas varkaudart főzzek bélcsavarral, az eszembe sem jutna. (Azt sem tudom, hogy mi az…) Ennek ellenére úgy tűnt, hogy vannak a kalandozók közt olyanok, akik ezt a művészetet is magas szinten űzik, így aztán ők képesek voltak a királyi főszakács, Falafel Vilmos által kért étket elkészíteni. Hogy egyeseknek mire nincs idejük? A győztes ebben a számban is Ryzen lett. Olybá tűnik számomra, hogy vannak, akik arra készültek, hogy minden képességpróbán nyerni tudjanak. Ryzen-nek ez volt a második győzelme. Már kerestem szemmel Redneck-et is, azonban a második ezúttal Bálványfaragó Yodd lett. Mindketten főzőkanalakat kaptak. Beleprüszköltem a sörömbe, amikor megláttam, hogy milyen díjat osztanak. Aki az asszonyok tudományára adja a fejét, az nem is érdemel mást a főzőkanálon kívül. Többen mondták, hogy mind a Rodger főzőkanala, mind pedig a mesterszakács kanala mágiával bír, no de mégis. Kinek kellenek kanalak?

Van benne valami

A népszerű műsor, melynek egy szemüveges fickó, egy bizonyos Éles Pista volt a vezetője arról szólt, hogy a játékosoknak pontosan el kellett tudni mondani, hogy bizonyos tárgyak és lények hogy néznek ki. Rengeteg dolgot találtam fel az elmúlt 2,5 évben, s szerintem minden valamire való rovart katalogizáltam a kis naplómban, így azt szorongatva erre a játékra is jelentkeztem.

A játékmester első kérdésére tudtam a választ: „Mire használható egy varányszem?

Erre a kérdésre könnyű volt a válasz, így még azt is elkezdtem elmondani, hogy a távcső – melynek egyik alkotóeleme – pontosan mire jó. A választ elfogadták, de aztán jött a következő kérdés: „Mit tud egy varkaudar csésze?

Ne már. A csésze teázásra való. A varkaudarok meg nem teáznak, hanem inváziókat vezetnek a békés népek ellen. Sajnos nem ezt a választ várták. No de tényleg? Van olyan varkaudar, aki a háború helyett teázik? Na ugye. Szerintem csalás volt, hogy kizártak a versenyből. Azonban hiába dühödtem fel, a bírót nem lehetett ilyen módon leszerelni, így inkább hagytam az egészet. Később az is kiderült, hogy volt olyan, aki már a vadász tatut sem ismerte, s többen is azt mondták, szerintük sem teáznak a varkaudarok. Végül aki a legtöbb kérdésre tudta a választ az NemOoO volt, másodikként pedig Smartacus végzett. (Nyilván tőlük nem a hülye csészét kérdezték.) Mindketten szemüveget kaptak jutalomként. Meg is érdemelték az okostojások. Még, hogy varkaudar csésze…

Kaszinó

A következő versenyszám egy pókerverseny volt, mivel a büfénél láttam pár hamiskártyást, így inkább nem próbáltam szerencsét. Hihetetlen, hogy ezt az érdekesnek szánt – azonban baromi unalmas és időhúzó – számot megint Ryzen nyerte. Ez a fickó azért jött az olimpiára, hogy a versenyek java részén learassa a babérokat? Kapott még egy Lucius érmét díjként. A számban a második Shui Yan lett, aki egy szerencse érmét nyert. Úgy láttam, mintha mindketten kobuderák lettek volna. Ennek azért van jelentősége, mert a következő versenyt is a kis harcművész fickók uralták, s felmerült bennem a gyanú, hogy valahogy sikerült megvesztegetniük a játékmestereket.

Futóverseny

Ezt követően végre, egy törpékre „méretezettt” versenyszám került megrendezésre. Egy futóverseny. Micsoda csalás ez??? Köztudott, hogy a törpéknek rövidebb a lábuk, s termetüknél fogva rövid távon veszélyesek. Ennek a tudásnak a birtokában a szervezők mégis képesek egy futóversenyt megrendezni, melyen a törpéknek együtt kell futniuk elfekkel, emberekkel, alakváltókkal vagy éppen trollokkal? Ezt az alávaló részrehajlást! Bár neveztem, sok bizodalmam nem volt a versennyel kapcsolatban. Kiderült, hogy a verseny egyúttal valamiféle túlélőpróba, ugyanis magas páratartalmú dzsungelben kellett teljesíteni a táv nagyobb részét. Le lehetett zsírozva előre a nyertes személye, mert egyszer csak gyíkok rontottak rám a sűrűből, s míg viaskodtam velük, a két kobudera célba is ért. Állítólag van a kalandozóvárosban egy kolostoruk. Minden bizonnyal ők fizették le a versenyszervezőket, hogy Fist Fight Master-nek adhassák a Huddens övét, valamint Benjamin Lee-nek a futóbajnok övét. Hihetetlen ez a korrupció.

Harcok az olimpián

Sosem mértem össze a tudásom másik túlélővel. Kifejezetten vártam ezt a próbatételt, ebben végre nem érzem magam teljesen elveszettnek. Az elmúlt években rengeteg szörnnyel sikerült végeznem, s ez idő alatt egészen jó szakértelemre tettem szert az ütőfegyverek forgatása terén. A bírók a tiltott varázslatokat és teljesítményfokozókat leoldották a versenyzőkről, majd egy multi töltetű DEM-et kapott mindenki, legalábbis a játékmesterek ezen a néven hivatkoztak a kis dobozkákra. (Kíváncsi vagyok, hogy a kobude ugyanezt?) Aztán elkezdődött a verseny.

L
L

Első ellenfelem egy fekete, hosszú hajú, zöld szemű, kreol bőrű törpe nő volt, akit L-nek hívtak. Fura név egy törpének, de ezen nem értem rá hosszasan töprengeni. Elnéztem a nála lévő fegyverzetet (ryuku buzogány, kőkalapács, fúvócső), valamint a páncélzatot (bakkura csizma, Jerome köpenye, kígyóbőr kesztyű, rézsisak), elsőre nem tűnt legyőzhetetlennek. Azonban nem is ez érdekelt igazából. Amióta eljöttem otthonról nem találkoztam fajtárssal, pláne nem ilyen csinos és szemrevaló lánnyal. A nyakában lógó isteni szimbólumról tudtam, hogy ő is Tharr-t, a háború és a föld istenének szolgája. Most nagyon büszke voltam rá, hogy én is ezt az istent választottam patrónusomul.
Bár a fegyverzetem első ránézésre jobbnak tűnt, bebizonyosodott, hogy ez közel sem elég a elég a jó szerepléshez. Amennyiben sikerült volna teljesítenem azt a küldetést, melynek keretében egy nagy vaspajzsot kellett volna Tharrnak áldozni, akkor lett volna rajtam vámpírizáció. Azonban mivel rajtam nem, ellenben a törpe hölgyön volt ilyen varázslat, ezért végül ez jelentette a különbséget a kettőnk csatájában.
A csata után a 30-ik helyen álltam.

Szajly

Második ellenfelem egy idősebb alakváltó volt. Ősz, göndör haja volt, bőre kreol színűnek látszott, akárcsak a törpe nőnek. Szeme vidáman csillogott. Ő Fairlightot, a villámistent választotta védelmezőnek. Bemutatkozott, így megtudtam, hogy Szajly-nak hívják. Páncélzatát elnézve nem volt sokkal jobb, mint az enyém (ryuku sisak, szürke bőrkesztyű, varkaudar csizma), fegyverei pedig ugyanazok voltak, mint nekem (vasalt bunkó, harci kalapács, hosszú íj). Már a második olyan ellenféllel találkoztam, aki nem viselt vértet. Vajon ellenfeleim a Varázspáncél varázslat védelmére bízták magukat?
A harc itt kevésbé volt kiegyenlített, mint az első küzdelemben. Mondhatnám úgy is, hogy a 44-ik helyhez teljesen zökkenőmentesen vezetett az utam. Ellenfelem minden harci képessége magasan az enyém felett volt, így könnyedén győzött.
Így hát várhattam a következő összecsapást

Szajly
Smartacus
Smartacus

A következő ellenfél egy ősz hajú, szakállú és bajszú gnóm volt. Bemutatkozáskor kicsit elmosolyodtam. Smartacus. Minden gnóm nevében benne van, hogy a faj tagjai kiváló feltalálók és varázslók, egyszóval kifejezetten okosak?
Szintén Fairlight hitét vallotta, mint Szajly. Élete védelmét egy harci maszk, egy Khór maszk, egy lánckesztyűt, egy ryuku nadrág, egy varkaudar csizma, és egy smaragd védőgyűrű hivatott biztosítani. Fegyverként pedig egy vashegyű lándzsát (igen, ezt én is később néztem, hogy a lándzsához jelentősen kevesebb vas és pirkit kell, mint a vasalt bunkóhoz) és egy nagy vaspajzsot viselt egy hosszú íjjal kiegészítve.
A gnómok mindig is híresek voltak arról, hogy kiválóan uralják a mágiát, így meg sem lepett, hogy egy addig általam még nem látott savhurrikán varázslattal kezdte a csatát. Emellett szinte esélyem sem volt eltalálni, a nagy vaspajzs védelme megtette a magáét. Lehet, nekem is pajzsot kellett volna hoznom? Szégyen szemre 3 csata, 3 vereség volt eddigre a mérlegem, s a nem túl előkelő 47-ik helyen álltam.

Harci Marci

A negyedik ellenfelet nagyon szerettem volna megverni, mert egyre kevesebb önbizalmat érzetem magamban. A lesajnáló pillantások és a már-már nevetséges megmozdulásaim mosolyt csaltak a nézők arcára. Hiába, én már csak ilyen botcsinálta harcos vagyok.
A negyedik körre ellenfélnek egy fekete, hosszú hajú, fekete bőrű alakváltó férfit sorsoltak nekem a szervezők. Be is mutatkozott, Harci Marci-nak hívták. Meg sem lepődtem, hogy Fairlight híve. Harci kalapács és parittya voltak a fegyverei, és mindössze egy rézsisakot hordott a tankány karom mellett. Ahogy nekem nem volt esélyem Szajly (a másik alakváltó) ellen, úgy Marci-nak sem volt sok ellenem. Már-már megalázó volt a tudás béli különbség, így túlságosan hamar sikerült véget vetni kettőnk csatájának.
Végre győztem, a nép pedig engem ünnepelt. Teljesen megrészegített a siker. Előre is jöttem a 38-ik helyig, ami még mindig nem volt egy erős helyezés, azonban végre nem győzelem nélküliként szerénykedtem a sor végén.

Harci Marci
Redneck
Redneck

Az ötödik csata másik résztvevője nem volt más, mint a játékos versenyeken jól szereplő Redneck. A mászás versenyen második lett, míg a királylány megmentésénél ő bizonyult a legjobbnak. Próbáltam vele kicsit beszélgetni, hogy mondja el mi a titka annak, hogy valaki két külön versenyszámban is jól szerepelhet, azonban abból, amit mondott azt szűrtem le, hogy egyszerűen szerencséje volt.
Azt rögtön kiszúrtam, hogy az ő haja is őszes árnyalatú, bár nem vagyok meggyőződve, hogy nem ezüstösen csillogott. Ezeknél a hegyes fülű, hosszúéletű népeknél nagyon nehéz megállapítani, hogy ki mennyi idős. Lehet valaki 25-30 éves is, ennek ellenére pont úgy néz ki mint egy 1200 éves. Maximum a hajuk színe más. Én biztos, hogy nem tudom őket megkülönböztetni. Az ő páncélzata jobbnak tűnt az eddigi ellenfeleimnél (Jerome köpenye, Lánckesztyű, Métely páncélja, varkaudar csizma). Fegyverként vashegyű lándzsát, orgyilkos tőrt és tünde íjat viselt. Választott istenének – Raia-nak – ott lógott a szimbóluma a nyakában.

A kiváló páncélzatának és ügyességének hála, alig találtam el, így végül kettőnk párharcát ő nyerte, én pedig visszaestem a 43-ik helyre.

Ryzen

Már csak az hiányzott, hogy a másik díjhalmozóval Ryzennel is összehozzon a sors. Azt gondolná a törpe, hogy aki egyaránt jól teljesít mászásban, főzésben, vagy szerencsejátékban, az az utolsó fordulók környékén nem a végén kullog. Hát ezt rosszul gondoltam. Az utolsó előtti összecsapásként az olimpián ezzel a kobuderával találkoztam. Ugye-ugye, ha a kobudera az asszonyi képességek fejlesztésére koncentrál…
Ryzen Sheran hívőként egy bronzsisakot, szöges páncélt és mászókarmot, fegyverként csontkést és parittyát viselt.

A csatánk különlegessége, hogy pszivel támadott, amely képzettséget nem sok kalandozó tanulhatott meg az olimpiára. Azonban ez sem segített rajta, így a páncélzatát könnyedén átütve győzedelmeskedtem felette. A küzdelmeimet vagy a könnyű győzelem, vagy az esélytelen vereség jellemezte. Egyedül L ellen vívtam kiegyensúlyozott csatát, az összes többi szinte már az elején eldőlt. A csata után újra a 37-ik helyen találtam magam, ami továbbra sem tűnt túl előkelőnek. Megjegyzem, Ryzen haja is őszes árnyalatú volt.

Ryzen

Úgy látszik ez az ősz kalandozók olimpiája.

Ezüstszakál Torin
Ezüstszakál Torin

Az utolsó ellenfél újfent egy fajtársam volt. Az ő haja és szakálla is őszesnek tűnt távolról, de később kiderült, hogy az ő testszőrzete inkább ezüst színű. Fegyverzete és páncélzata meglehetősen hiányosnak tűnt. Egy bronzpáncél, egy vassisak és egy kis vaspajzs mellett egy szöges bunkót tartott a kezében, amivel én nem lettem volna törpeként elégedett. Ő azonban megvalósította az én dilemmám másik lehetőségét, Tharr helyett Raia-t választotta istenének, amiről a nap szimbólum is árulkodott a nyakában. A harc majdnem kiegyenlített volt, azonban a majdnem szót ebben az esetben alá kell húzni. Ugyanis a balkezes fegyver megléte (számára hiánya) jelentette ebben az esetben a különbséget. A harci kalapács csapásai elegendőnek bizonyultak Torinnal szemben.
A harc végén a 31-ik helyet sikerült megszereznem. (Nadja ugyanebben a csoportban a 16-ik helyen végzett.)

Az olimpia vége

Összességében elégedett voltam, hogy 16 év után saját kútfőből (GN-t sem olvastam még ekkoriban rendszeresen, csak amikor Nadja-val játszottam) sikerült elérnem egy 31-ik helyezést. Az alapvető taktika a törpénél az volt, hogy próbáltam vele minél több fémet kiásni. Arra gondoltam, hogyha sikerül elég vasat kibányászni, akkor teljes vas felszerelésben tud elmenni az olimpiára. Ha emellett a legjobb „buffoló” varázslatokat meg tudja szerezni, akkor egészen jó esélyei lehetnek. Az elgondolás legnagyobb hibája, hogy rettentő TVP igényesnek bizonyult. Megszerezni egy Métely páncélját, illetve mellé egy Mallon botját sokkal célravezetőbb lett volna. Nagyon hamar kiderült, hogy ez nem egy jó elképzelés. Nem találtam elég sünmedve tüskét, ezért nem tudtam összerakni a szöges bőrpajzsot, ami miatt elakadtam az isteni küldetésekben. Emellett a vasalt bunkó-vasvért páros rengeteg vas kitermelését tette szükségessé. Így a végén csak gromak páncélt tudtam összerakni, mert a vérthez szükséges vasmennyiség végül nem jött össze (2 hiányzott a végén). Ezért játszottam végig egy emberrel is a játékot, akinél már sokkal inkább figyeltem az optimalizációra. Ez végül a helyezésén is meglátszott.

Olyannyira érdekelt a sikeres taktika megtalálása, hogy úgy döntöttem, hogy nemsokára írok erről is egy cikket. A következő cikkemben olvashattok egy elemzést arról, hogy milyen taktikával nyerte meg Tóth Zoltán Üvöltő és Drukir karakterével az első két helyet a klasszikus 2 olimpián.

Ha indul harmadik évad, abban fogtok játszani? Van esetleg olyan taktika, amit okosnak gondoltok? Osszátok meg kommentek között a véleményeteket! Köszönöm a figyelmeteket, hamarosan jön a második rész. (Tényleg hamarosan.)

Címke , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük