Unom…

By Robi

“S akkor itt van Ukrajna esete is.” – “Miért, mi van Ukrajnában?” – “Az oroszok megtámadták, szörnyű!” – Ilyen és ehhez hasonló beszélgetések zajlanak le az emberek között az elmúlt napokban. No igen. Természetesen szörnyű az, ami ott történik, azonban be kell látni, hogy az ukrán lakosok helyzete csak annyiban különbözik a mienktől, hogy ott lövöldöznek. Azonban a hatalom célja mindkét helyen ugyanaz. Engem is sokkal inkább érdekelne szegény ukrán emberek helyzete, ha rendezett lenne kis hazánkban minden. Azonban sajnos itt is lenne mit a helyére tenni. Amíg a bőrömön tapasztalom, hogy idehaza sem fenékig tejfel az élet, addig jobban izgat a gyermekem jövője, mint az, hogy mi van egy másik néppel. Eljutottunk oda, hogy minden népnek magának kell megvívnia a harcát. Ebbe a helyzetbe robbant bele Tihor Miklós egy statisztika alapján megírt cikke (ami itt olvasható), ami rögtön komoly reakciókat váltott ki a játékosokból. Elég sokan nem örülnek ennek ilyen változásnak (ahogy figyeltem a profi játékosok egy jelentős része ezen az oldalon áll), másoknak pedig teljesen mindegy, hogy mi a helyzet. (Vagy nem látják az ezzel járó problémákat, az is lehet, hogy nem érdekli őket, esetleg mindent elfogadnak úgy, ahogy van, mert konfliktuskerülők).

Már tegnap megfogalmazódott bennem, hogy nem a fórumon fogom kifejteni a tervezettel kapcsolatban a véleményem, hanem a saját oldalamon. Így tehát következzék most 5 pontba szedve, hogy miért nem tartom jó ötletnek az egész játékrendszer felborítását.

1. A statisztika ereje

Sokan azt mondják, hogy matematikával minden magyarázható. Az ilyen emberek igyekeznek bizonyítani elméletüket a számok nyelvén, sokszor statisztikákat gyártanak, hogy érveiket ezzel bizonyítsák. Vajon ezek a statisztikák mindig reális képet mutatnak? Van értelme egyáltalán egy problémát a számok nyelvére lefordítani? Aki fel akar mérni valamit, illetve bizonyítékokkal alátámasztani, annak ez fontos lehet. Én két dolog miatt nem hiszek ebben:

  • Tanultam statisztikát (gyakorlatilag ez az egyik szakmám), s tudom, hogy minden statisztikát be lehet állítani úgy, hogy annak az igazságát mutassa, aki készítette. Ráadásul többféle statisztikai számítás létezik, s a fenti cikk egyszerű átlagot számol mindenféle súlyok nélkül. Miért lenne fontos a súlyozás? Mert nem ugyanolyan súllyal esik latba egy rossz “match up“, mint a jó, vagy egy DK – HD meccs, mintha valamelyikük ellenem játszana. S akkor a pontátadásokat ne is említsük.
  • Másfelől első munkahelyemen jelentési kötelezettségünk volt a mezőgazdasági terményekről. Már akkor és ott is (a 90-es évek végén) össze-vissza, hasra ütés-szerűen írtunk be mindent, mivel nem akartunk mindent lemérni, átszámolni. Az akkori főnökömmel azon gondolkoztunk, ha ezt mindenki így teszi, akkor abból a statisztikából az égadta világon semmi értelme. Mivel semmi nem állapítható meg belőle.
Jelen esetre visszatérve:

A cikkben az író egyszerű matematikai átlagot számolt a begyűjtött adatokból, nem vett figyelembe a statisztikánál semmilyen súlyt. Egy súlyozott átlag közelebb lenne az igazsághoz, mint amiről a cikk szól. Bár azt többen leírták már fórumon is, hogy átlagot azonos feltételek mellett érdemes számolni, hiszen elég sok egyéb adat nem ismert.

  • Nem tudjuk, hogy egy versenyen hány olyan mérkőzés volt, amit az egyik játékos megnyert volna, ha nem jár le az idő.
  • Szintén ismeretlen, hogy hány olyan mérkőzés volt, ahol az utolsó partit nem játszották le a játékosok, egyszerűen megegyeztek egy 5-1-es, vagy 6-0-ás végeredményben.
  • Nem vettük számításba a rossz “match up“-okat (amikor mondjuk egy 5 követő találkozik egy bilinccsel).
  • Számításba kellene venni a játékosok közti tudáskülönbségeket. Egy Dönczi Krisztián – Horváth Dávid meccs sokkal összetettebb, mintha én játszanék bármelyikük ellen. Egyik játékost sem vertem meg soha, sőt szerintem meccset sem nyertem ellenük, azaz akárhányszor játszottunk fixen 6-0-ra kikaptam. Nem sírhatok, s nem is szeretnék amiatt, hogy egyensúlyozzuk már ki ezt a hátrányt.
  • A fentiek mellett nyilvánvalóan van szerepe a szerencsének is. Ezt sem lehet, és nem is kell mesterségesen kiegyensúlyozni.

A számok sok mindent meg tudnak mutatni, azonban ebben az esetben egyszerűen nem reális a kép. Ezért nem mutat meg semmit egy ilyen statisztika.

2. 56-44, azaz a kezdő játékos előnye

Vajon tényleg baj-e, ha a statisztika azt mutatja, hogy a kezdőjátékos előnyben van? Illetve jelentős-e ez a probléma annyira, hogy ezen igazítani kelljen? Ha onnan nézzük, hogy ezzel a dologgal fixen átadná mindenki a varázspont hátrány miatt a kezdést, akkor nem ugyanott vagyunk-e, hogy az nyer, aki nagyobbat dobott? Mintha hozzá sem nyúlnának az egészhez, csak kompenzáció miatt áttolnák a másik játékosra az előnyt. Ugyanis ezzel jó eséllyel áttolódik majd a győzelmi arány a védekező játékosra.

Vitathatatlan a kezdőjátékos tempóelőnye. Ezt igyekezett kompenzálni a védekezés, illetve, hogy az első körben a kezdő játékos nem húz lapot. Valamint ezt kompenzálná az idézéses költség is. Nagyon sokan leírták fórumon azt is, hogy 2 hasonló pakli közül nem feltétlen az fog nyerni, amelyik kezdett, hanem az, amelyik költséghatékonyabban húzott. (Nem nehéz belátni, hogy 3 db 0-ás semlegesítés jobb, mint 3 db 1 VP-s, pláne, ha az indulás is VP-be kerül.) Ha a fenti helyzet fordul elő, akkor a jobban húzó játékos – védekező volta ellenére – jobb eséllyel nyeri meg a mérkőzést. Másfelől nem is igazán értem azt, hogy miért vizsgáljuk, hogy melyik nyer nagyobb eséllyel. Az élet nem igazságos, s nem is kell, hogy az legyen. Nyilván örülnék, ha annyi pénz felett rendelkeznék, mint Mészáros Lőrinc. Azonban nem vállalnám soha az ezzel járó dolgokat. Márpedig jár vele sok-sok negatívum is, ebben biztos vagyok. Nem gondolnám, hogy a mesterséges belenyúlás egy környezetbe jót tesz a játéknak. Torzít rajta, s simán meglehet, hogy onnantól mindenki átadja inkább a kezdést, mert jobban jár úgy. Ebben az esetben pedig könnyedén meg is fordulhat a statisztika.

3. Nem szerettem, mert

Én sokat játszottam (és újabban játszom is) szerepjátékokat. Sosem szerettem, amikor egy rendszerben mesterségesen próbáltak egyensúlyt teremteni a kasztok közt. (Már amelyik rendszer használ kasztokat.) Ha jól emlékszem annak ideén Kornya Zsolt egy írásában olvastam egyszer – amit az Ars Magicaról írt – hogy “végre egy rendszer, amely nem próbálja mesterségesen kiegyensúlyozni a varázslókat más kasztokhoz képest“. Ott bizony a varázslók messze erősebbek minden karakternél, pusztán azért, mert képesek varázsolni. S ez nekem mindig is tetszett. Nekem nincs bajom azzal, ha valaki kicsit erősebb a többieknél. Ha például MAGUS-t játszom, s tolvaj kasztot választok, nem kezdek el azon sírni, hogy se varázsolni, se harcolni nem igazán tud a karakterem. Ha harcolni akarok harcos kasztot választok, ha varázsolni akarok, akkor varázshasználót. Az élet sem kiegyensúlyozott és igazságos. Nem sírok azon (én biztosan nem), hogy az élet de elbánt velem, mert míg a politikusok habzsi-dőzsiben élnek, én nem. Aki vállalja az azzal járó dolgokat s el tud számolni a saját lelkiismeretével, az csinálja azt.

Nem irigylem érte. Aki nem szeret hátrányban játszani, annak van lehetősége kiválasztani olyan szabálylapot, amivel mindig kezdhet. Ha valaki szereti a korlátozott környezetet, az abban játszik. Ha valaki élvezi a pergős kontrollt, az pedig abban. Erről is készüljön statisztika, hogy ki mit szeret? Azt hiszem, én sosem akartam minden helyzetben egyensúlyt és azonos esélyeket.

4. Változó laperősségek, azaz a babrálás hátrányai

Nem nehéz belátni, hogy minden változás hatással van a lapkészletre is. Egyes lapok erősödhetnek, mások gyengülhetnek. Sőt egész koncepciók változhatnak erősségben. Vegyük például a Zarknod szabálylapokra épülő paklikat. Ott ugye a lap valamivel fontosabb, mint az erőforrás. Tehát, ha nem én kezdek, kevésbé aggódom, hiszen húzok plusz egy lapot. Egy ilyen szabálylappal a leírt rendszerben értelmetlen is lenne, ha kezdeni szeretnék. A +1 lap mellé – késleltetve ugyan az ellenfélhez képest – +1 manát is kapok. Ez színtiszta nyereség. Ugyanez igaz a börtönre. Szóval azt érzem, hogy egyes koncepciók fixen át fogják adni a kezdést, mert így lap és manaelőnyből is játszhatnak. A fenti megállapítás természetesen az Ősi Rúna és Semleges csatamező szabálylapok ellen nem relevánsak. Ez további problémákat generálhat, ami további változásokat tehet szükségessé. Sajnos a lapok is a mostani környezetre vannak tesztelve, s az élelmes játékosok mindig megtalálják azokat, amelyek az új szabályokkal még erősebbek lesznek. Én minden nagy volumenű változástól ezért tartok a leginkább. Nem látni előre a változás a metára és lapokra gyakorolt hatását.

5. Mert unom már a folytonos változásokat

Egy ideig az volt a narratíva, hogy minden változás szükséges, mert túl erősek lettek a lapok, elérte a plafont a fejlesztés.

  • Először jött a 4 szín csökkentése 3-ra. Rendben van – gondoltam – úgy is egyik szín maximum kiegészítésként van a pakliban. Ez akkor engem nem érintett problémaként, simán el tudtam fogadni. Ezzel szemben sokaknál már ez kiverte a biztosítékot. Konkrétan tudok olyanokról, akik emiatt hagyták abba a játékot.
  • Aztán jött a zanszilánk szabály változása. Jó, ez is érthető, s ha úgy nézzük logikus is. Hiszen, ha belegondolunk, nagy baj nincs. Jó, nem építhetik egymást a lények. Ha ettől lassul a játék, ezt is el tudom fogadni – gondoltam. – Mindezek a változások azért kellenek, hogy ne legyen rotáció. Végül is a szent cél érdekében – hogy ne legyen rotáció – ezt is el lehetett fogadni.
  • Alig pár hónappal később mégis be lett jelentve a rotáció. Én úgy tapasztaltam, hogy ez a változás megint sok játékosban hagyott rossz szájízt. Elég sokan nem örültek, ami igazából érthető, hiszen az addigi változások kommunikációja az volt, hogy azért van rájuk szükség, hogy ne kelljen ezt meglépni. Aztán mégis szükségessé vált. Ez azonban – mint a világon mindig – most is úgy lett levezényelve, hogy az addigi korlátozások is életben maradtak. (Az akkor írt cikket itt olvashatjátok.)
  • Majd jött a védekezés szabály változása. Ami persze ismét érthető volt az akkori helyzetben, azonban ez is csak egy újabb korlát.
  • Nekem most – a varázspont rendszer változásánál – fogyott el a türelmem. Nem érzem, hogy jó az, hogy a kiadó folyton babrál a szabályokkal. Kezd egy kicsit sok lenni, hogy lassan fél évente megváltozik valami fő dolog a játékban. Ha nincs reboot (ami szintén opció lehetett volna), akkor ne kezdjük el teljesen megváltoztatni a játék szabályait. Én ezt nem szeretném, nem támogatom. Öncélú belenyúlásnak érzem, s rossz irányvonalnak a jövőre nézve.

Nagyon fontos: a fent leírtak az én személyes véleményem, amit nagyon szerettem volna megfogalmazni. Fontosnak tartottam, hogy leírjam a fentieket! Szeretném, ha a játék jó irányba haladna, ezért nézem rossz szemmel a folyamatos változásokat.

Címke , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

3 hozzászólás a(z) Unom… bejegyzéshez

  1. Miklós mondta:

    “Mert unom már a folytonos változásokat”
    Ennek a játéknak lényege a folytonos változás. Új lapok jelennek meg, a régiek eltűnnek. A régi szabályok mennek, újak jönnek helyettük, vagy megváltoznak.
    A statisztikát egyébként valóban sokféleképp lehet súlyozni, hátha más eredmény jön ki, de azért ezt, hogy a kezdő játékosnak jelentős előnye van, nemcsak a statisztika támasztotta alá, hanem a szabályokat átgondolva is nyilvánvaló, emellett mindenki folyamatosan panaszkodik emiatt (ha nem így lenne, ez az egész fel sem merült volna), amit nyilván azért tett, mert megoldást szeretne.
    Itt egyébként nem kasztokat (illetve színeket, vagy koncepciókat) akarunk kiegyensúlyozni, szó nincs ilyesmiről! Az összehasonlítás már csak azért hibás, mert a szerepjáték kooperativ, együtt nyernek és vesztenek, mindegy, kinek milyen erős a karaktere. Egy kompetiív játékban viszhont elvárás, hogy mindenkinek azonos esélye legyen. Főleg, ha ez nem egy 10 perces szerencsejáték, hanem egy egész napos program, akkor már ne egy kockadobáson múljon az egész…

  2. Visszajelzés:[HKK] Te mihez kezdenél a kiegészítő legerősebb lapjaival? - Bíborhold

  3. Visszajelzés:[HKK] Volt itt egy kis reaktor szivárgás... - Bíborhold

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.