Posted on
by Robi

Már amikor Novák Csanáddal készült az interjú, akkor gondoltam rá, hogy minden “nagy öreggel” (Old Ones) jó lenne beszélgetni. Nyilván az RPG mozgalom nagyjairól beszélek, azokról az emberekről, akik azokban a csodálatos 90-es években elsők voltak abban az időben, mely a magyar RPG-s kultúra őskora és egyben aranykora is volt. Minden találkozón millió kockát vettem, szinte az összes új RPG-t megvásároltam. (Igen, nekem van Auvronom, Armageddon 2092 Mars-om, MERP-em, vagy épp Shadowrunom.) Ennek az időszaknak az egyik kreatív és üde színfoltja volt a Valhalla egyik arca (mégha csak alkalmazott is volt a legendás cégben) Nyulászi Zsolt.

Oh, azok a csodálatos 90-es évek…

Nekem meghatározó élményeim vannak Zsolttal kapcsolatban, mivel szinte minden nagyobb rendezvényen találkoztam vele. Emlékeimből azonnal felbukkan a mátraaljai Codex tábor, ahol kardozni tanított minket egy galdiátorarénában, illetve ott játszottam életem egyik legérdekesebb LARP-ját (élő szerepjáték), ami kombinálva volt számháborús szabályokkal. Amit biztos megemlítenék az a bajai Rúna tábor, ahol egyik este éjszakába menően beszélgettünk a mesélés mikéntjéről Nyúllal, Massár Matyival és talán Csanáddal. Amit nem hagyhatok ki azok a győri Sárkányszív-rohamok, ahol minden éven voltak író olvasó találkozók, ahol szintén lehetett beszélgetni Nyúlékkal.

Herman Laci barátommal végtelen időt töltöttünk táborokba járással, rendezvényeken való részvétellel, az egész nyarunk szinte ilyen helyeken telt. Mindkettőnket teljesen elvarázsolt ez a világ. Minden rendezvényről hazaérve újult erővel vetettük bele magunkat a szerepjátékba, sokszor egész hétvégéket átjátszva. A mai napig ahányszor találkozom a fiatalkorom egy-egy ilyen “legendájával” a nyakamban dobog a szívem. Ezzel együtt mindig nagy örömmel vetem bele magam a beszélgetésbe, mert tudom, hogy nem csak én vagyok ezzel így. S szívesen osztom meg ezeket a beszélgetéseket veletek.

Ahogy egy másik barátom Varga Orbán írta:

Azokkal az emberekkel, akik a mai napig fontos és állandó tagjai az életemnek, nagyon kevés kivétellel a szerepjátékon keresztül, de legalábbis valahogyan annak kapcsán ismerkedtem meg. Novák Csanádék (Gáspár Andrással, Nyulászi Zsolttal, és pár másik fickóval együtt) akkoriban rejtélyes, ismerve ismeretlen, meghatározó alakjai voltak a világunknak, így óriási élmény látni a hús-vér embert a név mögött. 

Szerintem jól összefoglalta, hogy miért jó élmény látni ezeket az embereket! Mert a fiatalkorunkhoz tartoznak, s olyan embereket ismertünk meg általuk, akik a mai napig a baráti körünket alkotják, és alakítják a világunkat. A barátaim és ismerőseim nekem is javarészt ehhez a szubkultúrához köthetők (no meg a filmeshez, de az egy másik történet), így aztán örömmel nyújtom át egy másik idézet kíséretében nektek ezt az interjút!

Bajai Rúna tábor, LARP (élő szerepjáték):

Nyúl egy útonálló szerű NPC-t alakítva kiugrott az útra, egy tőrkarddal.

Játékos1: Ott a szörny!

Játékos2: A nyúlon túl?

Játékos1: Nem, a Nyúl az!

Nyúl: Na, b***átok meg! (röhög)

Hegedűs Gábor tollából a Youtube videó alatt.

Nektek kik voltak meghatározó emberek ebből a korból? Kivel néznétek meg hasonló beszélgetést?

One Reply to “[HalfMoon] Beszélgetés Nyulászi Zsolttal”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük