[Film] Fekete telefon filmajánló

By Robi

Ha egy film nem tetszik, akkor kritikát írok róla, ha tetszik akkor pedig ajánlót. Ebből is látszik azonnal, hogy a ma bemutatott mozi, kifejezetten tetszett. Amikor feltűnt nekem, hogy a főszereplő nem más, mint a Sátánnak öltözött Eathan Hawke, azonnal kíváncsi voltam erre a alkotásra. A színész munkásságát a Sráckor (Dad) című film óta folyamatosan követem. Az akkoriban azért keltette fel az érdeklődésem, mert 12 évig forgatták, hogy a színészek együtt öregedjenek a történettel. Így a kezdetekben 6-7 éves gyerekek a film végére 18 körüli ifjakká serdültek.

Már akkor is azon gondolkodtam, hogy vajon miért vállalt el egy ilyen furcsa és meglehetősen hosszú (12 évig tartott a forgatás) projektet egy „A” listás színész? Így aztán követtem a szerepeit, mert ekkora nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ő is azon színészek közé tartozik, akik szeretik az izgalmas, újszerű kihívásokat. Így aztán amikor először szembejött velem a Fekete Telefon trailerje a youtube-on, már akkor felfigyeltem rá.

A történetről röviden

A történet egy amerikai kisvárosban játszódik 1978-ban. A városban időről-időre eltűnik egy-egy gyermek. A rendőrség teljes sötétben tapogatózik, ugyanis az elkövető hiába jár egy fekete furgonnal, soha nincs szemtanú. Az iskolába járó gyermekek mind tudják, hogy az újságok által Portyázó névre keresztelt gonosz akit elrabol, az nem tér vissza. Ebben a környezetben él Finney és Gwen (egy testvérpár), akiknek a családját tragédia árnyékolja be, s életük nem sokkal vidámabb, mint az eltűnt gyermekeknek. A sztori akkor vesz fordulópontot, amikor a testvérpár fiútagját elrabolja a Portyázó. Így aztán megindul az ördögi játszma a túlélésért. Kinn Gwen, belül pedig Finney küzd azért, hogy a fiú élve kiszabaduljon.

A környezet

Aki régebb óta ismer, az tudja, hogy nagyon-nagy Lovecraft rajongó vagyok. Ebből talán következik az is, hogy szeretem a minőségi horrort. A minőség nálam nem a slasher-nél kezdődik, hanem a pszichére ható alkotásoknál. A Fekete Telefon írója nem más, mint Joe Hill, aki nem mellesleg, a horror pápájának, Stephen King-nek a fia. Gondolhatnánk, hogy a híres apa hátán szeretett volna felkapaszkodni, azonban ennek több dolog is ellentmond. Ha ránézünk az imdb oldalán, akkor kiderül, hogy már annak a Szarvak című alkotásnak is ő írta az alapjait, amelyben Daniel Radcliffe először tudott elég távol kerülni ikonikus szerepétől, Harry Potter-től. Érdemes böngészgetni az írásait, mert hamar kiderül, hogy az alma bizony nem esett messze a fájától, sőt saját maga is kitűnő írói vénával rendelkezik.

S ha már Lovecraftot megemlítettem, szeretném azt is leírni, hogy miért szeretem annyira az ő műveit. Egyfelől mindig akad bennük misztikum, ami ősi, a földön túli létformákban testesül meg, másfelől szereplőit a legmélyebb félelmeivel szembesíti. Szeret játszani az ember ősi félelmeivel, a bezártsággal, az elhagyatottsággal, a sötéttel. Miközben olvassuk – s bele tudjuk magunkat élni a szereplő helyébe – akkor magunk is megborzongunk, s szurkolunk, hogy a hős ne menjen tovább. Azonban Lovecraft művei sötétek, s a szereplők megváltása nem szokott bekövetkezni. Nem egyszer megőrülnek és elvesznek, vagy éppen egy szanatóriumokban heverik ki a megpróbáltatásaikat.

Mint sok művész, Lovecraft maga is küzdött mentális problémákkal, így aztán nem csoda, hogy magányos és szegény emberként halt meg. Munkásságában rejlő értéket igazából halála után fedezték fel, s így lett ő a mai modern horror irodalom íróinak egyik klasszikusa. Maga Stephen King is Lovecraft történeteire vezette vissza saját érdeklődését.

A fekete telefon

Maga a film is egy a fentiekhez hasonlatos történetet dolgoz fel. Rendkívül jól van mind megírva, mind pedig kivitelezve. Eathan Hawke félelmetesen néz ki sátáni álarcában, amely kettéválasztható, így az arcon látható kifejezéseket lehet változtatni az alatta rejtőző ember lelkiállapotától függően. Neki elhiszed, hogy van félnivalód, miközben kopár pincéje magányában és sötétjében egy koszos matracon fekszel egyedül, elhagyatottan. A történet lassan építkezik. Bemutatja a főbb szereplők hátterét, ami önmagában véve sem vidám, miközben a várost folytogatja és félelemben tartja a misztikus Portyázó.

Lehet, hogy sokaknak nem tetszik a film misztikus vonulata, hiszen a történet egy bekötetlen fekete telefon körül játszódik, mely a pincében a lecsavarozott matrac mellett az egyetlen berendezési tárgy. S ez a telefon időről-időre megszólal… Nagyon nem szeretném elspoilerezni a történetet, bár az már a trailerből is kiderül, hogy a telefonon keresztül a korábbi áldozatokkal tud beszélni Finney, akik megpróbálnak neki segíteni a szökésben. Borzalmasan tragikus minden áldozat sorsa, ahogy elvesztettek lassan mindent önmagukból.

A testvérek dinamikáját nagyon szerettem. Egy olyan testvérpárról van szó, akik csak magukra számíthatnak a saját családi tragédiájuk után. Így aztán különösen felkavaró azt látni, hogy miközben Finney belülről, aközben Gwen kivűlről tesz meg mindent a testvéért. Szeretem az efféle érzelmi többletet egy történetben.

A film kapcsán külön megemlíteném, hogy a castingosok is kiváló munkát végeztek. A Portyázó és a két gyermek mellett ki kell emelnem a gyermekek apját játszó Jeremy Daviest, akinek a kinézete engem egy másik sorozatgyilkosra, Charles Manson-ra emlékeztetett. S mivel nem teremtett éppen családias légkört, így aztán úgy érezhettük, hogy az egyébként sem rózsás helyzetéből a főszereplő, csak még rosszabb helyzetbe került, ami a testvéri szeretetet is erősebbé tette. Hiszen a másik gyermeknek az egyetlen közeli kapcsolatot a bátyja jelentette, s nem csak a fiú, hanem saját maga miatt is meg kellett találnia.

Az a bizonyos másik szint

A film az elsődleges síkon elmondottak mellett bír egy mélyebb, vallási vonallal is. Nagyon nehéz nem észrevenni a Portyázó figurájában a Sátánt, illetve az áldozatok is többnyire olyan gyermekek, akik valószínűleg maguk is szenvednek valamilyen elnyomásban, tehát lelkileg elveszettek. Őket ragadja magával a Sátán „Abrakadabra” feliratú furgonján, s viszi el magával a pokol legmélyére, ahol egyéb általa megkínzott és elveszett lelkek kísértik az új „jelöltet„. Az autón lévő felirat egyértelműen utal az egyház azon tézisére, mely szerint a csodákat istennek tulajdonítják, a mágiát pedig többnyire a Sátánnal azonosítják. A szemfényvesztés, a hazugság, az illúziók mind-mind a gonosz megjelenései.

Ezen a síkon nézve a küzdelem a fiú lelkéért zajlik a fekete telefonon keresztül, s eképpen a mennyország és a pokol megjelenik benne. Nem csak kinézete, maszkja, gondolatai mutatják meg a Portyázóban az Ellenséget, hanem egyéb tettei is. Például minden esetben akkor van felkapcsolva a villany, amikor ő maga is jelen van. Ezáltal utalva a Fényhozó nevére, hiszen ő mindig a fényben sütkérezik. Ahogy annak is van jelentősége, amikortól az ablakon több fény tud beáradni. Vagy éppen abban, hogyha nem fested a falra az ördögöt, akkor a figyelme lankad. Évszázados, évezredes tanítások ezek a jó és a rossz, a fény és a sötétség harcáról. Az sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kislány folyton imádkozik, ezzel elhatárolódva a gonosz sötét céljaitól.

Összesítsünk

Erős érzelmeket váltott ki a film belőlem, s még napokkal később is a hatása alatt vagyok. Ezért aztán az év eddigi legerősebb mozijának tartom, nagyon nehéz lesz a szememben felülmúlni ezt a sztorit. A színészek kiválóak, a rendező jól tudja átadni a sötét témájú történetet, a forgatókönyv jól játszik a szereplőkkel és meglehetősen félelmetes, pszicho horror hangulatot áraszt.

Nagyon erős hangulata van, aki szereti az efféle filmeket nem fog csalódni. Nem egy tömegfilmet fog kapni. Ritka gyöngyszem ez. Ilyen filmek manapság már nem nagyon készülnek.
Kiknek ajánlott:
– Amennyiben szereted az egyedi hangvételű filmeket.
– Ha szereted a pszichológiai horrot, mint műfajt.
– Akik követik Eathan Hunt munkásságát és szeretik azt.
Lovecraft, King, vagy Hill, kedvelőkenk.

Erre az oldalra nem is tudok mit írni. Talán a legnehezebb a film eleje, mert sokáig építkezik, azonban ez szükséges ahhoz, hogy a hatása alá vonjon.
Kiknek nem ajánlott:
– Akik nem szeretik a lelkileg megterhelő dolgokat.
– Akikben erősebbek az ősi félelmek a sötétségtől, magánytól, elhagyatottságtól.

Nektek hogy tetszett a film? Valakinek ellentétes véleménye van? Vagy nektek is tetszett? Írjátok meg kommentben!

Címke , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés:A préda – Filmajánló - Bíborhold

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük